Legnépszerűbb termékek

Történelem

HomeTörténelem

Történelmünk

Tokaj-Hegyalja kronológiája

Első írásos emlék

1074

Tokaj nevének első ismert felbukkanása az írott forrásanyagban.

a
Az első dűlő (szőlőhegy)

1187

A tarcali Szentkereszt szőlőhegy (mai nevén dűlő) első említése, mint tokaji Szentkereszt ispotályos lovagrend szőlőbirtoka.

Kopasz-hegy első említése

1200

A tokaji Kopasz-hegy első említése az írott forrásanyagban Tarcalhegye néven.

a
Mézesmál szőlőhegy első említése

1283

A Tokaj és Tarcal között húzódó történelmi Mézesmál szőlőhegy (promontórium) első említése, mint az ipolysági Szent Kereszt Konvent szőlőbirtoka.

Tokajból származó bor első említése

1382

A büntető per ügyében először említették meg a Tokajból származó bort. E szerint a budafelhévízi Szent István lovagrend kolostor tulajdonát képező szállítmányát a Kállay nemesi család emberei kifosztották.

a
Bártfa és Kassa szőlőbirtok vásárlásba kezdenek

1467

Bártfa és Kassa szabadkirályi városok szőlőbirtok vásárlásába kezdenek abaújszántói Nagy Sátor és tállyai Hasznos szőlőhegyeken.

Hegyalja elnevezés

1525

A borvidéket elérte e reformáció, és hitújítás elterjedése miatt jelent meg a területre, azaz a majdani borvidékre a Hegyalja kifejezés.

a
Az Alaghy család megjelenése

1557

Az Alaghy főúri család 1632-vel bezárólag a borvidék egyik legnagyobb hatalommal bíró birtokosa lett.

Az aszú első említése

1571

Az aszú első említése. A tokaji Garay köznemesi család örökösödési szerződése, amelyben a nagymennyiségű a tokaji Hétszőlőről és Nagyszőlő származó aszúszőlőbort írtak össze.

a
Rákóczi család

1599

Több korábbi kisebb birtokszerzést követően a Rákóczi főúri család 1711-el bezárólag a borvidék ugyancsak egy legnagyobb befolyással rendelkező birtokosa lett.

A Thököly család

1622

A Thököly főnemesi család a borvidék egyik legbefolyásosabb birtokosa lett a borvidéknek egészen 1685-ig.

a
A Szarvas dűlő első ismert említése

1624

A tarcali Szarvas szőlő első ismert említése. I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelem a kassai Privigyei István nemesembertől vásárolta meg a nevezett szőlőterületet.

Hegyaljai törvények megszületése

1641

Az úgynevezett hegyaljai törvények megszületése. A tokaj-hegyaljai mezővárosok, valamint módos városi és nemesi birtokosok képviselői Mádon és Tállyán üléseztek, ahol szabályozták a szőlőbirtoklást, az örökösödést, valamint a szőlőmunkákat és szüretet.

a
Az első klasszifikáció a borvidéken.

1670

Az első klasszifikáció a borvidéken. A Habsburg-ellenes Wesselényi összeesküvés bukása, amelynek következtében számos, a szervezkedésben részt vevő nemesi birtokos szőlőbirtokát kobozza az el az udvar. Az elkobzott szőlőbirtokot fekvése és minősége szerint osztályozták.

Az eszencia első említése bor néven.

1699

A nektár, vagy eszencia első ismert említése esszenciás bor néven, amely a Rákóczi család birtokait képező szőlőterületek terméséből készült.

a
Szőlőhegyek osztályozása

1730-1733

A történetíró Bél Mátyás és Matolay János osztályozza a tokaj-hegyaljai szőlőhegyeket, így született meg a világ első termőhelyi klasszifikációja.

Zárt borvidék

1737

III. Károly császár és király (1711−1740) a világon először zárt borvidékké nyilvánítja a borvidéket.

a
Mária Terézia

1749

Mária Terézia (1740−1780) királynő parancsára létrehozták az állami tulajdonban lévő úgynevezett királyi, vagy koronabirtokokat a tarcali Henyén (Terézia, Mézes-Mály), és Szarvason, valamint tokaji Hétszőlőben és sárazsadányi Zsadányiban.

Szőlőiskola megalapítása

1845

Sárospatakon megalapították a hegyaljai szőlőiskolát.

a
Vincellér iskola

1873

Tarcal megalakult a vincellér iskolát a mai Degenfeld Szőlőbirtok területén.

Filoxéra járvány

1886

A filoxéra járvány megjelenése a borvidéken, amely ugyancsak nagy pusztításokkal járt.

a
Trianon

1920

A Trianoni békediktátum következtében a borvidék elvesztette Kistoronyát és Szőlőskét. Számos szőlőbirtokos került a határon túli területekre, ami által többségük el is vesztette a a tokaj-hegyaljai szőlőit.

Államosítások

1950

Államosítások ideje. Számos polgári és arisztokrata szőlőbirtokot kobozott el az államhatalom, amelyeket tömbösített. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság, majd Borkombinát megalakulása.

a
Privatizációk kezdete

1990

A rendszerváltozás beköszöntével kezdetét vette borvidék privatizációja.

UNESCO

2002

Tokaj-Hegyalja, mint borvidék UNESCO Világörökség része lett.

a
Tokaji borvidék név

2004

Tokaj-Hegyalja borvidéke neve Tokaji borvidék elnevezéssé változott. Az akkor meghozott bortörvény szerint az aszúbort a kizárólag a Tokaji borvidékre engedélyezte.

Magas minőségű száraz borok

2000

A magas minőségű szárazborok megjelenése

a
UNESCO

2002

Tokaj-Hegyalja, mint borvidék UNESCO Világörökség része lett.

Tokaji borvidék név

2004

Tokaj-Hegyalja borvidéke neve Tokaji borvidék elnevezéssé változott. Az akkor meghozott bortörvény szerint az aszúbort a kizárólag a Tokaji borvidékre engedélyezte.

a
Bortörvényi szabályozás

2013

Az akkor meghozott bortörvény engedélyezte a termelők számára, hogy az aszúbort rövidebb hordós és palackos érlelést követően is forgalomba hozhatják.