Legnépszerűbb termékek

Blog

Trianon

Idén június 4-én történt 100 esztendeje, hogy az első világháborúból vesztesen kikerülő Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként Magyarország képviseletében Benárd Ágoston küldöttségvezető és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ a versailles-i Nagy-Trianon palotában ellátta kézjegyével az ún. trianoni békeszerződést, amelynek értelmében hazánk területe 325 411 km²-ről 92 952 ezer km²-re, népessége 20 886 487 főről 7 615 117 főre csökkent. Az országunkat megcsonkító, nemzetünket szétszakító békeparancs életbe lépésének eredményeképpen 3,3 millió magyar anyanyelvű honfitársunk került a környező államok fennhatósága alá.
Zemplén egyike lett a diktátum által megcsonkított nagy számú vármegyének, a részben az anyaországnál maradt, kettészakított vármegyék közül csupán Abaúj-Torna és Bács-Bodrog területét haladta meg. Elveszítette népességének mintegy 61%-át, 450 településéből pedig 373 az újonnan megalakuló Csehszlovákiához került, ami 83%-os veszteségnek volt betudható. Területe 6282 km²-ről 1776 km²-re, hozzávetőlegesen 71.7%-al esett vissza. 12 járása közül mindössze három járás, a tokaji, a szerencsi és a sárospataki maradt teljes egészében Magyarország területén, a bodrogközi és a sátoraljaújhelyi kettészakadt, a többi hetet pedig teljes egészében elcsatolták.

Forrás: Balassa Iván: Tokaj-Hegyalja szőleje és bora


Vármegyénk, valamint székhelye, Sátoraljaújhely kettészakítása mögött egyértelműen geostratégiai érdekek húzódtak meg. Ha megfigyeljük, hogyan alakították országunk határainak Zemplénre eső részét, akkor azt láthatjuk, hogy a vármegyét kettévágó határvonal lényegében azon vasútvonal mentén húzódik, amely Kassa városát Sátoraljaújhellyel, valamint a kárpátaljai Csap település vasúti csomópontjával kapcsolja össze, biztosítandó a két akkori országrész, Szlovákia, és a Kárpátalja vasúti összeköttetését. Ezeknek az igényeknek esett tehát áldozatául Sátoraljaújhely is, melynek keleti városrészét, a mai Slovenské Nové Mesto-t (Szlovák Újhely) Csehszlovákiának ítélték az egyik vasútállomásával, valamint a mintegy 500 dolgozót foglalkoztató MÁV műhelyével és a téglagyárával együtt.
A trianoni diktátum a szerte a világon híres Tokaj-hegyaljai borvidék gazdasági-társadalmi viszonyait sem hagyta érintetlenül.„A csonka ország legelhagyatottabb, legárvább, és legszegényebb vidéke Hegyalja. A trianoni béke fenyeget és pusztít bennünket.”-foglalta össze tíz évvel a békeszerződés aláírását követően Lázár Miklós, a tokaji kerület országgyűlési képviselője a tájegységen élők súlyos problémáit. Megállapíthatjuk, hogy teljes mértékben helytállónak bizonyult a fenti kijelentés. Az 1908. évi XLVII. törvény alapján még 31 település tartozott a borvidékhez. Ezek száma azonban Trianon után kettővel csökkent, hiszen két zempléni falu, Szőlőske és Kistoronya Csehszlovákia fennhatósága alá került. S bár rendkívül fájó veszteséget jelentett e két magyar községnek az elvesztése is, a borvidék sanyarú helyzete elsősorban nem ezzel volt magyarázható, hanem azzal, hogy az 1920-ban megállapított határok elvágták hagyományos piacaitól a tájegységet, hiszen a hosszú évszázadokon keresztül jelentős kiviteli áruforgalmat felvevő országokat (pl. Lengyelországot, Oroszországot, és Németországot) a kisantant államok gyűrűje választotta el hazánktól. Bizonyos országokba egyáltalán nem lehetett bort szállítani, máshol a kedvezőtlen vámpolitika akadályaival kellet szembe nézni.
Trianon negatív hatásai máig nem múltak el. A második világháborút lezáró 1947. évi párizsi békeszerződés tulajdonképpen visszaállította az 1920-ban megállapított határokat, sőt még három további Moson vármegyei települést (Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár) is elcsatolt Magyarországtól.

Demján Szabolcs – /megjelent a tokaji Együtt a Városért Egyesület oldalán /